Gyengélkedünk.berryjam.rumountainsphoto
Mármint én nem, mert ugye erre se idő, se lehetőség nem adódik, még ha igény lenne is rá.
De rajtam kívül mindenki más a családban, különös tekintettel a fiatalkorúakra.
Szeretném megosztani Veletek, hogyan is zajlik egy mezei nátha nálunk. Ennek a lefolyása átlagosan 4-5 nap. Na ez nálunk 2 hét, minimum, mire minden gyereken kitombolja magát és végül elér hozzám is. Mindegy, melyik gyerek hozza haza, melyik kezdi.
Az első nap és éjszaka a legegyszerűbb, hiszen ilyenkor még csak 1 gyereken jönnek ki a tünetek. Bár folyamatosan ott motoszkál az emberben, hogy nem fogja megúszni ezt ennyivel, még reménykedik. Egy gyerekkel, főleg éjszaka könnyű elbánni: gyors és diszkrét orrszívás (porszívóval), vagy hűtő-fürdő (ordító gyerekkel), ne adj’ Isten fosós-hányos vírusnál komplett ágynemű és ruhacsere a gyereken és magamon is, minimim 2x. Ilyenkor magamban mindig azt a párhuzamot szoktam emlegetni, hogy vajon vagyok-e olyan gyors ágynemű cserében, mint egy forma-1-es kerékcsere. Egyszer lemérem…
A második napon kezd elmérgesedni a helyzet, ilyenkor ugyanis már a második gyereken kezdenek megjelenni a tünetek, viszont az elsőnél még nem csillapodnak. Ilyenkor hasít belém a fájdalmas felismerés, hogy bizony ezen mind a három túl fog esni, ha tetszik, ha nem.
A harmadik napon már mindenki benne van nyakig. Az addig csak telefonos segítséget nyújtó gyerekorvos is meglátogat minket. Ekkorra már 2 átmulatott éjszaka után az én immunrendszerem is kezdi felmondani a szolgálatot. Nem tudom, milyen lehet egy ultra maratont lefutni, de biztosan van olyan fárasztó, mint ez.
A konyhapult tele lesz szép lassan az ilyen-olyan gyógyszerekkel, kenőcsökkel, tégelyekkel, a hűtő pedig ezek kúpos változataival.
A következő fázis, néhány nap eltelte után az, hogy az egyik már jobban van, a másik kettő még a mélyponton. Az egyik már menne a játszótérre, vagy bárhová, még talán oviba is, csak ne kelljen már a lakásban ülnie.
Nagyon fontos a prevenció, mondhatják most sokan. Ezzel maximálisan egyet is értek, csak a hétköznap reggelek nem kedveznek a megelőzésnek. Hiába mondja a gyerekorvos, a védőnő, a szomszéd néni, hogy Béres csepp+c-vitamin. Ha egyszer az egyik keserű, a másik savanyú. Ezzel még csak nem is tudok vitatkozni. Ekkor jönnek a rágó- és egyéb tabletták. Mi már az összes patika, összes vitaminját kipróbáltuk. A legrosszabb mindközül (amit én tuti befutónak gondolta), a gumicukor szerű. A fejemet mertem volna rá tenni, hogy ebből még repetázni is fognak. TÉVEDTEM.
A legnagyobb már a szagminta után visszaadta, a középső megnyalogatta, majd ítéletnapig eltartogatta volna a markában, a legkisebb meg is rágta, de vagy önszántából, vagy a nagyobbak hatására, nem volt hajlandó lenyelni.